Álarcosbál

Ami úgy néz ki, mint a Saab vadonatúj csodafegyvere, az nem más, mint a tízéves 9-5-ös újraélesztett változata. A marcona külső így bevált technikát rejt.

Azt mondják, az új Saab 9-5-ös megjelenése a legnagyobb formai változás a svéd márka történetében 1979, a nagy sikerű 900-as megjelenése óta. Azt mondják, az új dizájn nem mindenkinek tetszik majd, de nem is ez volt a cél. Naná, hogy nem. A cél az volt, hogy még néhány évre lendületet adjanak a lassan már tíz éve piacon levő, 400 ezer példányban eladott 9-5-ös keresletének, amíg meg nem érkezik a már most is jócskán késésben levő utód.
Elég az új lökhárító, a módosított hűtőrács, az áttervezett fényszórók - és a fakó limuzinból zord országúti fenegyerek válik, olyan autó, amelyet a nagymama garantáltan nem kever össze a szomszéd Audijával. A lényeg a fényszórók kialakítása: a korábbi nagy felületen most egy kisebb, mélyen ülő világítótest és némi fekete rácsozás osztozik, ettől olyan gonosz a megjelenése, hogy Darth Vader sem kívánhatna zordabb szolgálati autót. Hátul ugyanezek a korlátozott eszközök már nem vezettek ilyen kiemelkedő eredményre, de a módosítások arra jók, hogy az egyszínű, esetlen lámpákról tudjuk: ez már az a 9-5-ös, amelyet meg kell nézni elölről is.

Belül a "Fekete szoba" koncepció jegyében feketére festettek mindent, és világos betétek ellenpontozzák a modernizált formájú beltér sötétségét. A frissítés azonban itt is szembetűnően jól sikerült. Bár a technika alapvetően nem változott, a 9-5-ös megkapta a GM 150 lóerős 1,9 literes dízelmotorját, 260 lovasra izmosodott az Aero csúcsmodell, és a futóművet is feszesebbre hangolták.
A változtatásoktól ugyan a 9-5-ös nem lett a kategória ásza, de ez legalább hihetővé teszi a fődizájner ígéretét, miszerint "erősebb, izgalmasabb, karakteresebb Saabok jönnek." Csak győzzük kivárni!